Humánerőforrás krízis alakult ki az Uzsoki Utcai Kórházban, ezért a sürgősségi ügyeletet augusztus 30. reggel 8-ig nem tudja ellátni - írja Facebook-oldalán Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a hozzá eljutott levél alapján. Az ügy az egészségügyi szolgálati jogviszony következményeivel függ össze.
Mostanra az ellátó személyzet és a lakosság is fellélegezhetett, a járványhullám ugyanis lecsengett - értékelte az aktuális járványügyi folyamatokat a Portfolio-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke az interjúban ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre több olyan beteg jelentkezik az ellátórendszerben, aki az elmúlt időszakban a covid miatt várakozni kényszerült és jellemzően a korábbinál rosszabb az egészségi állapota. Nem lesz tehát könnyű a következő időszak az egészségügyben dolgozóknak, de biztosítani kell számukra a regenerálódást, ugyanis elmondása szerint a dolgozók a járványhullám utolsó heteiben a testi-lelki kimerülés határán mozogtak. A szakemberrel emellett beszéltünk arról, hogy mit éreznek az intézmények a felmondások terén, számít-e felmondási hullámra, hogy miért van emelkedő pályán újra a kórházak adóssága, és hogy a kórházszövetség részt vesz-e az egészségügy átalakításának folyamatában. Ficzere Andrea egyúttal javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeni ellátások kapcsán az interjúban, melynek apropóját az adta, hogy idén 90 éves a kórházszövetség és ezekben a napokban zajlik Siófokon a 33. éves kórházi kongresszus.
Az elmúlt napokban kiszivárgott egy előkészítő anyag, amiben a kórházi rendszer átalakításáról volt szó. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a miniszterelnököt a csütörtöki Kormányinfón.
A kormánynak határozott elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan folytatná a tavaly elindított egészségügyi átalakítást, azonban ennek felelősét nem az Emberi Erőforrások Minisztériumában kell keresni a jelek szerint. A tervekről ugyanis a napokban Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője számolt be egy előadásában. A cél a kórházi adósságok növekedésének megállítása, amit részben új finanszírozási rendszerrel támogatnak meg.
A Magyar Orvosi Kamara vasárnap közleményt adott ki a napokban kiszivárgott belső minisztériumi levéllel kapcsolatban, ami arra utal, hogy az EMMI a kórházak átalakítását tervezi. A kamara most ízekre szedte a terveket, ami szerintük nem célravezető és nem is lehet eredményes.
Kollár Lajos professzor, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tanácsadója levelet írt valamennyi Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozati elnökének, melyben arra kéri az illetékeseket, tegyenek javaslatot az egészségügyi rendszer hosszú távú tervéhez. A levelet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő tette közzé Facebook-oldalán.
A magyar egészségügy az elmúlt fél évszázad legnehezebb napjait, heteit éli, az egészségügyi dolgozók soha nem látott kihívásokkal, eddig nem tapasztalt terheléssel szembesülnek nap mint nap, és ennek a helyzetnek a kezelésére egyelőre sehol a világon nincs előre megírt, a változó helyzethez alkalmazkodó szabályrendszer, amit követni lehetne - írja pénteki közleményében a Magyar Orvosi Kamara, amely ezért új javaslattal állt elő.
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
A Magyar Orvosi Kamara legutóbbi, döntéshozóknak és lakosságnak küldött figyelmeztetésének hátteréről, és a kórházak aktuális terheltségéről adott információkat a hvg-nek nyilatkozva Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.
Új világ jön a takarítás, tisztaság és intézményi fertőtlenítés területén a magyarországi állami kórházakban – ígéri a tavaly decemberben kiírt, 300 milliárd forintos keretösszegű tender nyertese, a B+N Zrt. A társaság ügyvezetőjét a koronavírus-járvány tanulságairól, a tender lebonyolítását követő gyakorlati következményekről kérdeztük. Kis-Szölgyémi Ferenc arról is beszélt, hogy ez egy keretmegállapodás, a kórházaknak van lehetőségük saját maguk megszervezni a takarítási szolgáltatást, nem muszáj lehívniuk ezt a központi lehetőséget. Abban viszont változás jön, hogy új, egységes és magasabb szintű standardeknek kell megfelelni a higiénia területén. Ezzel pedig szerinte mindenki nyerni fog.
Nincs békeidő, háború van - vélekedett az RTL Klubnak nyilatkozva Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorra, aki módosította ennek megfelelően korábbi kijelentését, hogy hol is lehet a magyar egészségügyi rendszer teljesítőképességének felső határa.
Soha ennyi beteg nem volt még a magyar kórházakban a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben, mint most, azonban nem is ez a legijesztőbb a harmadik járványhullámban. A kórházi terhelés és a súlyos esetek számának növekedési üteme rendkívüli. Ebben a helyzetben mindenki azt találgatja, hogy meddig bírja a rendszer ezt a terhelést, és mikor jön el a túlcsordulás.
Zacher Gábor mentősként is dolgozó orvos a Metropolnak adott interjút, amiben arról is beszélt, hogy egyre nagyobb teher van az egészségügyön és elárulta várakozását arra vonatkozóan, hogy mikor tetőzhet a harmadik hullám.
Akadozik az állami egészségügyi ellátás a harmadik járványhullám okozta kórházi terhelés felfutása miatt. Van olyan magyar nagyváros, amelyik szülészeti és gyermeksürgősségi ellátás nélkül maradt - számolt be az RTL Klub Híradója. Közben az állami járóbeteg-rendelők kapacitásai is kezdenek betelni, főleg, hogy jövő hét szerdától a szakrendelők egy részében oltópontokat hoznak létre. Az illetékes minisztérium azonban hangsúlyozta: a betegek ellátása zökkenőmentes.
Már akkora a fővárosi és a Pest-megyei kórházak belgyógyászatainak a leterheltsége, hogy az országos tiszti főorvos átmenetileg felfüggesztette az ilyen osztályokkal rendelkező kórházak területi ellátási kötelezettségét - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumból.
Leállították a tervezhető beavatkozásokat a kórházak, mostantól csak a sürgős, életveszélyes eseteket látják el - számol be a Népszava arról, hogyan készülnek a harmadik járványhullám további felfutására az állami intézmények.
Szerdai hatállyal Orbán Viktor kinevezte az Országos Kórházi Főigazgatóság élére Jenei Zoltánt.
Az egészségügyért felelős miniszter alá rendelve, központi hivatalként működő központi költségvetési szervként létrejött az OKF.
Egyre nehezebben bírják a terhelést a covidos betegek fogadására kijelölt vidéki kórházak - számol be az ATV híradója.
Átalakul a magyar egészségügyi ellátás struktúrája is, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat - jelentette ki egy pénteki videóinterjúban Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere arról is beszélt, hogy milyen intézményvezetőket keresnek.
December 9. óta tart a munka.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2,71 milliárd eurót osztottak szét.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatót kérdeztük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
